Rossz utat követ Európa az e-hulladék kezelés területén
Az EERA ügyvezetõjének kijózanító értékelése a WEEE irányelvrõl (EUWID)
Rossz utat követ Európa az e-hulladék kezelés területén
Az EERA ügyvezetõjének kijózanító értékelése a WEEE irányelvrõl (EUWID)
"Rossz utat járunk az európai e-hulladék kezelésben", mondta Norbert Zonneveld az Európai Elektronikai Hulladék Hasznosítók Szövetségének (EERA)ügyvezetõje egy november végén Hamburgban megrendezett szakmai konferencián, megelõzve az Európai Bizottság hivatalos állásfoglalását a WEEE irányelv felülvizsgálatára vonatkozóan. Az ügyvezetõ a megrekedt begyûjtési mennyiségeket, az újrahasznosítók árképzésére nehezedõ hatalmas nyomást, a visszavont technológiai beruházásokat és a környezetben bekövetkezett károkat említette véleménye indokaként.
Az EU WEEE irányelve minden, csak nem sikertörténet. A szabályozás nincs hatással a hulladékká vált berendezések túlnyomó részének kezelésére és a piac fejlõdése a WEEE irányelv céljainak útjában áll. Ráadásul az Unió valamennyi országára érvényesíthetõ szabványok hiánya a jelentések katasztrofális használhatatlanságára vezetett Zonneveld szerint. A különféle törvényhozási rendszerek közötti különbségek akkor váltak szembetûnõvé, amikor a WEEE irányelv nemzeti jogi harmonizációját végezték, tette hozzá az EERA képviselõje. Az irányelv tisztázatlan fogalmait jó néhány tagállam úgy értelmezte, ahogyan jól esett. Az eredmény: egyenlõtlen versenyfeltételek és nemkívánatos vadhajtások a kereskedelem és export területén. Zonneveld megemlítette, hogy jó nevû hulladékhasznosító cégek számára okozott nehézséget a piacon maradás.
Zonneveld szerint lakosonként átlagban 15-20 kg új készüléket értékesítenek az EU tagállamaiban, ugyanakkor mindössze 3-7 kg mûködésképtelen készüléket gyûjtenek vissza. A statisztikák szerint a visszagyûjtött berendezéseknek csak 15-30 százaléka kerül újrahasznosításra. Teljes mértékben tisztázatlan, mekkora a B2B szektorból visszagyûjtött és kezelt hulladék mennyisége. Bár az irányelv hatálya valamennyi háztartási és nem háztartási berendezésre kiterjed, elsõdlegesen a háztartásokból származó berendezés hulladékra fókuszál. A B2B szektorra vonatkozó pontos számok, Zonneveld szerint nem állnak rendelkezésre, bár a becslések 1,7-2,5 millió tonna hulladékkal számolnak évente. A B2B piacról származó hulladék jelentõs része használt gépeknek álcázva nem OECD országokban landol, melynek következtében a veszélyes összetevõk ezen országok környezetét terhelik - mutatott rá Zonneveld.
Az EERA ügyvezetõje szerint a szelektív begyûjtés hiánya következtében hatalmas mennyiségû e-hulladék holléte ismeretlen. Az e-hulladék áramok mennyiségének meghatározását többek között jogszabályozási hiányosságok, az ellenõrzés és politikai érdeklõdés hiánya valamint a legális és illegális kereskedelem egyaránt nehezítik. Utóbbiakat a magas fémárak is elõmozdították. Engedéllyel nem rendelkezõ vigécek vásárolták fel kereskedõktõl az e-hulladékot, mások lakossági gyûjtõpontokat dézsmáltak meg. Önkormányzatok ráadásul pénzért értékesítettek berendezéseket olyan kereskedõknek, akik tevékenysége nem felel meg a jogszabályoknak. A kereskedõk és önkormányzatok illegális tevékenysége oda vezetett, hogy az állampolgárok olyan szolgáltatásért kényszerültek fizetni, amit meg sem kaptak. Az EERA igazgató szerint hiányzott az ösztönzés a fenntartható technológiákba történõ beruházásokra, mert a pályáztatás során a szolgáltatási árakat végletesen lenyomták. (EUWID No.25) |
