Rossz utat követ Európa az e-hulladék kezelés területén
Az EERA ügyvezetőjének kijózanító értékelése a WEEE irányelvről (EUWID)
“Rossz utat járunk az európai e-hulladék kezelésben”, mondta Norbert Zonneveld az Európai Elektronikai Hulladék Hasznosítók Szövetségének (EERA)ügyvezetője egy november végén Hamburgban megrendezett szakmai konferencián, megelőzve az Európai Bizottság hivatalos állásfoglalását a WEEE irányelv felülvizsgálatára vonatkozóan. Az ügyvezető a megrekedt begyűjtési mennyiségeket, az újrahasznosítók árképzésére nehezedő hatalmas nyomást, a visszavont technológiai beruházásokat és a környezetben bekövetkezett károkat említette véleménye indokaként.
Az EU WEEE irányelve minden, csak nem sikertörténet. A szabályozás nincs hatással a hulladékká vált berendezések túlnyomó részének kezelésére és a piac fejlődése a WEEE irányelv céljainak útjában áll. Ráadásul az Unió valamennyi országára érvényesíthető szabványok hiánya a jelentések katasztrofális használhatatlanságára vezetett Zonneveld szerint. A különféle törvényhozási rendszerek közötti különbségek akkor váltak szembetűnővé, amikor a WEEE irányelv nemzeti jogi harmonizációját végezték, tette hozzá az EERA képviselője. Az irányelv tisztázatlan fogalmait jó néhány tagállam úgy értelmezte, ahogyan jól esett. Az eredmény: egyenlőtlen versenyfeltételek és nemkívánatos vadhajtások a kereskedelem és export területén. Zonneveld megemlítette, hogy jó nevű hulladékhasznosító cégek számára okozott nehézséget a piacon maradás.
Zonneveld szerint lakosonként átlagban 15-20 kg új készüléket értékesítenek az EU tagállamaiban, ugyanakkor mindössze 3-7 kg működésképtelen készüléket gyűjtenek vissza. A statisztikák szerint a visszagyűjtött berendezéseknek csak 15-30 százaléka kerül újrahasznosításra. Teljes mértékben tisztázatlan, mekkora a B2B szektorból visszagyűjtött és kezelt hulladék mennyisége. Bár az irányelv hatálya valamennyi háztartási és nem háztartási berendezésre kiterjed, elsődlegesen a háztartásokból származó berendezés hulladékra fókuszál. A B2B szektorra vonatkozó pontos számok, Zonneveld szerint nem állnak rendelkezésre, bár a becslések 1,7-2,5 millió tonna hulladékkal számolnak évente. A B2B piacról származó hulladék jelentős része használt gépeknek álcázva nem OECD országokban landol, melynek következtében a veszélyes összetevők ezen országok környezetét terhelik – mutatott rá Zonneveld.
Az EERA ügyvezetője szerint a szelektív begyűjtés hiánya következtében hatalmas mennyiségű e-hulladék holléte ismeretlen. Az e-hulladék áramok mennyiségének meghatározását többek között jogszabályozási hiányosságok, az ellenőrzés és politikai érdeklődés hiánya valamint a legális és illegális kereskedelem egyaránt nehezítik. Utóbbiakat a magas fémárak is előmozdították. Engedéllyel nem rendelkező vigécek vásárolták fel kereskedőktől az e-hulladékot, mások lakossági gyűjtőpontokat dézsmáltak meg. Önkormányzatok ráadásul pénzért értékesítettek berendezéseket olyan kereskedőknek, akik tevékenysége nem felel meg a jogszabályoknak. A kereskedők és önkormányzatok illegális tevékenysége oda vezetett, hogy az állampolgárok olyan szolgáltatásért kényszerültek fizetni, amit meg sem kaptak. Az EERA igazgató szerint hiányzott az ösztönzés a fenntartható technológiákba történő beruházásokra, mert a pályáztatás során a szolgáltatási árakat végletesen lenyomták. (EUWID No.25)
